• Az idős Immanuel Kant, visszatekintve életművére, egyik levelében leírja, hogy munkája során az alábbi kérdéseket vette alapul: MIT LEHET TUDNI? MIT KELL TENNÜNK? MIT SZABAD REMÉLNÜNK? MI AZ EMBER? Az első kérdés a megismerésre vonatkozik, erre a metafizika válaszol; a második a cselekvésre vonatkozik, erre felel a morál; a harmadik a hitet illeti, ezt kutatja a vallás; a negyedik antropológiai módon összefoglalja az első hármat. Az emberi mivolt legfőbb princípiuma az értelem- és észhasználat: hogyan sikerül eszének hatalma és tehetetlensége alapján megbirkóznia létfeladatával? Megvizsgáljuk, hogy az önmagát énnek tételező nyugati ember hogyan élte, éli meg az egészként felfogott tapasztalati valóság lehetőségeinek feltételeit kutató kritikai észtudományt, a filozófiát!
  • A kurzus célja kutatás módszertani paradigmák ismertetése és begyakorlása, különös tekintettel gyakorlati munkára. A hallgatók a félév során elsajátíthatják a tudományos adatgyűjtés és rögzítés szabályait: könyvtárhasználat, mintakészítés, hipotézis felállítása, az igazolás módszerei.  A kurzus második felében a diákok önállóan elkészített munkáikat mutatják be.

  • A stúdium célja (1) az ember egyik fő antropológiai állandójára, nyelviségére, beszélő voltára, a nyelv és a beszéd lényegére irányuló filozófiai reflexió; (2) a nyelvről való gondolkodás – önálló nyelvtudományi diszciplína létrejöttéhez is vezető – történeti alakulásának bemutatása; (3) a nyelvnek az analitikus filozófiai hagyomány által feltárt szemantikai, szintaktikai és pragmatikai dimenziónak megismertetése; (4) továbbá transzcendentális és dialogikus – az emberi tapasztalat, önmegértés, cselekvés, világértelmezés és kultúraképzés tekintetében konstitutív – sajátosságainak átgondolása.

  • A kurzus célja az etikai irányzatok történeti áttekintése. A félév folyamán alkalmunk lesz tanulmányozni Descartes etikai maximáit,  Hume emotív etikáját, Kant gyakorlati filozófiáját. Az előadás anyagához szigorúan illeszkedik az Eika II. szeminárium, amelynek célja a hallgatóság aktív bevonása a filozófiai szövegek elemzésébe.

    Teljesítés feltétele az órák való aktív jelenlét, a heti irodalmak elolvasása, kollokvium, valamint 10 oldalas szemináriumi dolgozat, vagy referátum. Az aláírás feltétele két zh megírása.

    Az órák látogatása kötelező, előadásról hiányozni két alkalommal lehet, szemináriumon 100%-os a jelenlét szükséges.

  • A kurzus célja az etikai irányzatok történeti áttekintése. A félév folyamán alkalmunk lesz tanulmányozni a hellenisztikus a keresztény, majd pedig Descartes, Hume és Kant gyakorlati filozófiáját. Az aláírás feltétele az órákon való aktív részvétel. A szeminárium teljesítési feltétele 5 oldalas szemináriumi dolgozat, valamint a záró teszt megírása.

  • A kurzus célja az ókortól Hume-ig terjedő időszak etikai gondolkodásának bemutatása.

    A kurzus első felében Platón és Arisztotelész etikájával fogunk megismerkedni, valamint a hellenizmus kapcsán a sztoikus és epikureus etikákkal. A középkor kapcsán a keresztény erkölcs filozófiai hátterét tanulmányozzuk, különös tekintettel Ágoston és Szent Tamás tanaira.   Az újkori filozófia elemzésekor megpróbáljuk kimutatni a sztoikus és epikureus etikai tételek jelenlétét Descarte és Spinoza emóciótanaiban. Az empirista erkölcsfilozófia jellemzésekor felfejtjük, miként lehet az erkölcsi értékeléseket spekulatív feltételezések nélkül, csupán empirikus módszerek alapján megmagyarázni. A félévet Hume emotív etikájának elemzésével zárjuk.

    Az előadás kérdésfeltevésihez szorosan kapcsolódó szemináriumon olyan problémákra keressük majd a választ, amelyek napjaink emberét is foglalkoztatják. A szeminárium célja a hallgatóság aktív bevonása egy-egy etikai fogalom vagy elmélet kritikai megközelítésébe, elsősorban a normatív és deontikus etikák összehasonlítása lesz a cél.

  • A kurzus célja a modern embert foglalkoztató súlyos etikai dilemmák vázolása, megoldások keresése, értelmezése, értése, mint az abortusz, az eutanázia, tisztesség és társadalmi igazságosság.

    Az előadás kérdésfeltevésihez szorosan kapcsolódó szemináriumon olyan problémákra keressük majd a választ, amelyek napjaink emberét is foglalkoztatják. A szeminárium célja a hallgatóság aktív bevonása egy-egy etikai fogalom vagy elmélet kritikai megközelítésébe, elsősorban a normatív és deontikus etikák összehasonlítása lesz a cél.

  • A stúdium mind a pedagógiai valóság, mind a pedagógiai tudás kezeléséhez a különböző embertudományok, s ezek közül is elsősorban a  filozófiai antropológia látásmódját (mint metaszintről történő reflexiót) kínálja. Természetesen nem kell feltétlenül elfogadni, csak elsajátítani (megismerni) az alapművek gondolatait. Ezeket lehet cáfolni, kiegészíteni, másokkal helyettesíteni.
  • Az előző félév tematikáját folytatva megnézzük, milyen ember és világképet tárnak elénk, a gondolkodás milyen kereteit alkotják meg az Európa művelődését meghatározó nagy vallási áramlatok. A vallási elképzelések különbségét, harcát és hatását érzékeltetendő a vallásháborúk századában, a nantes-i ediktum utáni, tehát kétvallású Franciaország legérdekesebb holland gyökerű, katolikus, bár erős protestáns hatást mutató mozgalmát, a janzenizmust, illetve az ehhez kapcsolódó nagy vallásfilozófus, Pascal fő műve, a Gondolatok egyes szemelvényeit tárgyaljuk meg. Ezután a felvilágosodás emberképét, tudomány és történelemképét tekintjük át, majd a keleti kereszténység karakteres és kultúrálisan páratlanul termékeny leágazását, az orosz pravoszláviát vesszük szemügyre, részben azért is, mert Oroszország volt az egyetlen olyan ortodox vallású ország hosszú ideig, amelyik nem állt mohamedán fennhatóság, török uralom alatt. Ez az elszigetelt kultúra a XIX.-ik századra rendkívüli erejű kulturális hatást gyakorolt Európára. A félév lezárásaként a matematikai gondolkodás történetére és ennek gondolkodásformáló jelentőségére vetünk egy pillantást.

  • Az alapozó kurzus célja a logika fejlődésének történeti bemutatása mellett a következtetés- elméletek és kijelentés-logika alapos tanulmányozása. A történeti kitekintő során többi között Arisztotelész kategorikus állításait, a sztoikusok igazságfüggvényeit, valamint a modern logika kapcsán Frege szimbolikus logikáját elemezzük. A gyakorlati órák tárgyát a formális logika elemeinek és törvényeinek ismertetése képezi majd, így a hallgatóság elsajátíthatja a helyes gondolkodás logikai sémáit, szabályait, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a tudományos kommunikációban.
  • A kurzus a ma már klasszikusnak számító filozófiatörténeti stúdiumot nyújtja az általános modellnek megfelelő korszakolásban. Természetes sajátossága, hogy a szak speciális igényeit figyelembe véve kiemelten tárgyalja azokat a filozófiai rendszereket, amelyek jelentős etikai reflexiót tartalmaznak (pl. Arisztotelész, sztoicizmus, Kant). A filozófia történetének – a művelődéstörténet korszakaival párhuzamos – bemutatása egyben az emberi szellem történeti mozgásának, valamint e mozgás rekonstruálható törvényszerűségeinek felmutatása. A filozófiai gondolkodás jellegzetességének történelmi változásait úgy kell bemutatni, hogy kidomborodjék: a filozófia nem pusztán kulturális érdekesség, hanem az ember egyik jellegzetes létmódja. Ezáltal a stúdium hozzásegít a már meglévő, de fogalmilag kifejtetlen filozófiai választások, döntések érvelő tudatosításához.

    A  két féléves tantárgy célja a filozófiatörténet főbb fejezeteinek és fogalmainak interpretálása. A hallgatók az első félévben az antik filozófia, valamint a keresztény teológia főbb képviselőivel ismerkedhetnek meg.  A kurzus első felében a preszókratikus filozófusok kapcsán a filozófia és a görög mitológia összefüggéseinek tisztázását célozzuk  meg, majd a klasszikus görög filozófia ismeretelméleti, ontológiai és etikai jellegű fogalmainak analízise következik, végül  pedig a keresztény teológia alapos tanulmányozásával zárjuk a félévet. A gyakorlati órákon a görög terminusok elsajátítása a cél, eredeti ógörög szövegek tanulmányozása által.
  • A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása és elsajátítása elsősorban filozófiai szakszövegek elemzése alapján. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény, erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás, felelősség.
  • A kurzus célja a modern etikai irányzatok bemutatása különös tekintettel a bioetikára. Olyan kérdésköröket fogunk körbejárni, mint a felgyorsult technológiák etikai megközelítése az orvosi és gazdasági ágazatokban, az ebből fakadó problémák  vázolása, valamint az egyes tudományos eredmények pro és kontra megközelítése.

     

  • A különböző embertudományok (elsősorban a szociológia, az etika és a filozófiai antropológia nézőpontjából bemutatni az embert önmagával és társaival, a társadalommal, a transzcendenssel való viszonyában, kitekintéssel az emberismeret tanítására